A Foton öv hatásai

A műholdak 1961-ben fedezték fel a Plejádok nevű csillagkép körüli energiafelhőt. Eddig nem sikerült minden kétséget kizáróan meghatározni, hogy mi is ez az övezet, valamint hogy milyen fizikai és spirituális hatásokkal lesz ez az emberiségre. Ez az energiafelhő azonban már olyannyira közel van hozzánk, hogy gyakorlatilag egész Naprendszerünk maholnap teljesen belép a Foton övbe és kb. 2000 évig benne is fog tartózkodni.

Napunk a Fiastyúk központi napja, az Alcyone körül rója útját. Ennek oka az, hogy a Hét nővérnek is becézett csillagképnek a mi Napunk is a része, tudniillik, a nyolcadik testvére, a húgocska, ha úgy vesszük. Mi így együttesen a Tejút nevű galaxisban alkotunk egy spirált.

Tudósaink 1961-ben felfedeztek a galaxisunkban egy övezetet, az úgynevezett Foton övet, amely kiterjedése meglehetősen nagy, s időről időre naprendszerünk minden bolygójával keresztül halad rajta. A megfigyelések szerint körülbelül 2000 évet szoktunk benne tartózkodni, majd 11000 évet rajta kívül, utána újabb 2000 évet benne, majd ismét 11000 évet kint. A benne tartózkodást galaktikus nappalnak, a kint létet galaktikus éjszakának szokták nevezni.

Eleinte szó szerint fotonokra gondoltak a tudósok, amikor ezt az energiaövet figyelték. A foton a fény részecskéje, ami sejteti, hogy valamilyen mélyreható, fénnyel kapcsolatos változásra lehet számítani akkor, amikor belépünk e térségbe. De ezek a változások már elkezdődtek, minthogy 1987 tavaszának napéjegyenlőségekor Földünk belépett a Foton övbe egy rövid időre. Azért csak egy rövid időt töltöttünk el a Foton övben, mert bolygónk folyamatosan kering a Nap körül, s folyamatosan ki-be lép ebből az energiagyűrűből. Évről évre egyre hosszabb időszakokat töltöttünk el a gyűrűben, de 2012 az a dátum, amikortól végleg belekerülünk és benne is maradunk majd kétezer esztendőn keresztül. ...

Teljes bejegyzés >Szólj hozzá!

Hangok

A hangok birodalmában élünk. Körülvesznek minket éjjel-nappal, még a teljes csendben is. A hangot jellemezhetjük a frekvenciájával: a hang magasságát az egy másodperc alatti rezgések száma határozza meg, azaz a hang magasságát hertz-ben (Hz) adhatjuk meg. Csak egy részüket halljuk, egy bizonyos frekvencia tartományt (16Hz-20kHz), de a többi is hatással van ránk. A hang a fül, a hallás által érzékelt inger. Az emberi beszéd, a beszélt nyelvek, illetve a zene, a zenei hangrendszerek alapeleme. Szoros értelemben hangnak nevezzük egy rezgő testnek (hangforrás) rugalmas közegben (hangtér) terjedő rezgéseit és hullámait, ha azok a hallószervben hangérzetet keltenek. Nagy intenzitással a hallhatónál "mélyebb" (infrahang) és "magasabb" (ultrahang) hangok egyaránt károsak lehetnek, bár fülünk nem érzékeli azokat. A hang, a fényhez hasonlóan, hullám jelenség, de terjedéséhez a fénnyel ellentétben közegre van szükség. A hang terjedése közben a részecskék mozgása súrlódással jár, ennek legyőzése pedig munkavégzést kívánt. Mennél távolabb jut el a hang, egyre gyengül, végül teljesen megszűnik, energiája pedig hővé, hőenergiává alakul. A magas hangok rezgésszáma nagy, a mélyeké kevesebb. Amikor a magas hangok terjednek, akkor azokat a levegőben lévő részecskéket igen sokszor kell ide-oda mozgatni. A mély hangok terjedésük közben kevesebb munkát végeznek. A magas hangok tehát nem terjednek olyan messzire, mint a mély hangok. Ezért van az, hogy ha közeli a villám, akkor reccsenő, éles hangot hallunk, ha távoli, akkor csak mély dörgést. A közeliben benne vannak a magas és a mély hangok is, ámde a hang terjedése közben egymás után maradnak el belőle a szapora rezgésű, magas hangok vagy legyengülnek. Végül csak a kevés rezgésszámú, mély hangok maradnak meg. Ugyanezzel lehet magyarázni, hogy a visszhang mélyebb hangon felel: amíg a hang eljut a visszaverő felületig és onnan vissza, azalatt elnyelődnek belőle a magas hangok, csak a mély hangok maradnak meg. A cseppfolyós anyagokban, szilárd testekben a molekulák szorosabb kapcsolata miatt a részecskék könnyen át tudják adni egymásnak a rezgést. A hang erejének csökkenéséhez az is hozzájárul, hogy a hangrezgések minden irányban haladnak, ezért rohamosan növekvő térrészben oszlanak szét. Ha megakadályozzuk , hogy a hang szétterjedjen, akkor sokkal messzebbre hallatszik. Körülöttünk soha sincs tökéletes csend, még éjszaka sem. Alig hallható vagy éppen teljesen hallhatatlan hangok sokasága vesz körül minket. A pohár, befőttesüveg a hozzáérkező sokféle hangrezgés közül kiválasztja a saját rezgésének megfelelőt, azzal együtt rezeg, az a hang megerősödik és hallani fogjuk. Az emberi hangban sokféle hang szól együtt, amikor fülünk csak egy hangot hall. Ezek a kísérő hangok a felhangok.

Ezért is lesz más az ember hangja, ha elveszíti fogait, megváltozik az egyik-másik felhang erőssége, más lesz a hangszínezet. És ezért változik meg a telefonban, rádióban stb. a hang. Ugyanis ezek a szerkezetek csak a hang alaprezgését továbbítják, a felhangokat nem teljesen.

A hang terjedési sebessége függ a közeg rugalmasságától és sűrűségétől. Néhány közelítő érték a következő:

Közeg                                               Sebesség

15 ºC-os száraz levegő              340 m/s

Hidrogén gáz                                1280 m/s

Víz                                                    1450 m/s

Vas                                                   5000 m/s

A fülünk által érzékelt hangoknak a következő tulajdonságai vannak: ...

Teljes bejegyzés >Szólj hozzá!

A Magyarság eredete

1. Mik vogymuk: isá, por ës homou…

A magyar nép komoly identitási problémákkal küzd. Keveredik bennünk a múlt és a jelen, régi nagy uralkodóink szeretete és kritikája, elismerése és bírálata, a sumer történelem, az "állami" finnugor eredet, stb.

Ebédkor jó külön-külön az előétel, finom a leves, a második, a desszert, de ez mind összekeverve, maga a moslék. Mai tudatunkban minden ott van összekeverve, egyszerre, és ez komoly gond a gondolkodásban.

Viselkedésünk maga is ellentmondó. Európa legjobb helyén élünk, ugyanakkor teljesen mások vagyunk, mint bármelyik szomszédunk. Nem is ért meg minket Európa, valójában félnek. Félnek valamitől, amit ők tudnak, mi pedig nem tudunk, vagy csak nem akarunk tudni. Féltek a múltban és félnek most is. Még a világ nagy államai is.

Elismerjük ugyan, hogy főleg keleti származású nép vagyunk, de mégis a nyugat után futunk. Ennek oka talán az is lehet, hogy igazából genetikailag kb. 7.000 magyar van, őket nyilván is tartják. Többször a kihalás szélén voltunk, így Szent István idejében, tatárjáráskor, a török harcok idején, stb. Ilyenkor mindig külső forrásból biztosították a lakosság létszámát, betelepítésekkel.

Keleten élő néprokonaink büszkék ránk, felnéznek ránk. Mi viszont nem szeretünk keletre nézni, pedig a Nap mégiscsak ott kel fel. A mongol tipikusan egy ilyen nép, mely nagyon közelinek érzi magát hozzánk. Nem véletlen, hogy a mongóliai magyar nagykövetség épülete volt a legszebb, a legnagyobb. 2006-ban az új kormány egyik radikális döntése volt, mikor bezárta a mongóliai magyar nagykövetséget, és eladta az épületet a franciáknak. Ezek után minden mongol állampolgár a pekingi nagykövetségre utazhat, ha magyar vízumot szeretne. Azt is tudjuk, hogy a mongol-kínai viszony nem felhőtlen.

Tovább kavarog bennünk a sumer történelemhez való hasonlítás. Az elmúlt 100 évben sokan fogalmazták meg, hogy valamilyen rokonságban állhatunk a sumer néppel. Ezt nem csak magyar kutatók, történészek, egyetemi tanárok állították, hanem külföldi szakemberek, akik sumer kutatók és semmi közük a magyarsághoz. Sok nyelvész állítja, hogy ha az ősi sumer nyelven megszólalna valaki, az olyan lenne, mintha magyarul beszélne, bár mi sem értenénk.

Az iskolákban teljes feledésbe merül a Szent István előtti történelem, csak úgy futólag kerül említésre, mintha nem sok közünk lenne hozzá. Mintha szándékosan butítanának le minket, saját vezetőink. Más nép büszke a múltjára, nekünk azt sugallják, merjünk kicsik lenni.

Az egész világ hemzseg a magyar helység-, és folyónevektől, amelyeket ugyanúgy írnak és ejtenek ki, akár mi. Vámos Tóth gyűjteményében: Afrikában található Arad, Ada, Avas, Bakosi, Bányai, Béga, Bikai, Baka, Dráva, Gyula, Moldvai, Rábai. Ázsiában található Apuka, Arató, Barai, Dobó, Daru, Gebe, Hab, Hun, Tokaj, Kapa, Kanna, Tiszta (folyó a Himalája déli oldalán), Seres, Suba, Tata, Bihar, Tomori, Tabán, Zaránd.

A Tatárlakán talált korong 7-8.000 éves, Etiópiában 10-14.000 éves kőbe vésett székely-magyar rovásírást találtak, a Boszniában feltárt piramisban szintén székely-magyar rovásírást találtak, mely több tízezer éves, stb. ...

Teljes bejegyzés >Szólj hozzá!